Pavol Šafárik
1761–1831Csetneken született, ott járt latin iskolába. Mintegy 15 évig tanított, majd Kobeliarovo evangélikus lelkésze lett.
A falu közepén álló egykori evangélikus parókián született 1795. május 13-án a költő, történész és a tudományos szlavisztika megalapítója. Ismerje meg történetét, a koragótikus templomot és az Érchegység természetét.
Kilátás Kobeliarovóra és a Szlovák-érchegységre
Az emlékház átmenetileg zárva van. A község tájékoztatása szerint a P. J. Šafárik Emlékház 2026 februárjától további értesítésig teljes felújítás miatt zárva tart. Indulás előtt érdeklődjön a községi hivatalban: +421 58 795 12 43.
Gyermekkorát Gömörben töltötte, Késmárkon és Jénában tanult, Újvidéken tanított, tudományos munkássága Prágában teljesedett ki.
Május 13-án született Pavol Šafárik evangélikus lelkész családjában; apja Csetnekről származott.
Algimnázium.
Gimnázium.
Evangélikus líceum. Itt kezdett írni; 1814-ben Lőcsén megjelent Tatranská múza s lýrou slovanskou című verseskötete.
Egyetem: történelem, filológia, filozófia és természettudományok. A költőből tudós lesz.
Nevelő polgári családoknál. František Palackýval kiadja a Počátkové českého básnictví című művet (1818).
A szerb ortodox gimnázium igazgatója és tanára. Népdalokat gyűjt, 1826-ban kiadja a szláv nyelvek és irodalmak történetét.
Prágába költözik. A Světozor, később a Cseh Múzeum folyóiratának szerkesztője.
Megjelennek a Szláv régiségek (Slovanské starožitnosti), 1842-ben a Szláv néprajz (Slovanský národopis).
A prágai Egyetemi Könyvtár igazgatója és a szláv filológia rendkívüli tanára.
Június 26-án hunyt el. Karlínban temették el, 1900-ban földi maradványait az Olšany temetőbe szállították át.
Šafárik rövid önéletrajzot írt, valószínűleg Prágába költözésekor. Ebben harmadik személyben ír magáról.
Tizenegy éves koráig a csendes családi körben erényes, istenfélő szülei gondosan nevelték és tanították a tudás első alapjaira, és már kisfiúként szokatlan tudásvágyat mutatott.
Bár szláv szülőktől származott és szlávok között nőtt fel, tizenhat éves koráig sem nemzetét, sem anyanyelvét nem ismerte és nem becsülte…
…mígnem véletlenül a kezébe került J. Jungmann prágai professzor cseh értekezése az anyanyelv és a nemzeti műveltség értékéről, és ez nagyon mélyen megérintette.
Saját fordítás önéletrajzának szlovák kiadásából. A teljes önéletrajz szlovákul a Zlatý fond SME oldalon →
Šafárik evangélikus lelkész és tanító családjából származott. Leszármazottai között vegyész és csillagász, valamint neves történész is akad.
Csetneken született, ott járt latin iskolába. Mintegy 15 évig tanított, majd Kobeliarovo evangélikus lelkésze lett.
Szegény kisnemesi családból származott Hankováról. Akkor halt meg, amikor fia tizenhét éves volt.
Pavol Jozef volt a legfiatalabb. Egy azonos nevű bátyja egyévesen meghalt még az ő születése előtt. Anyjuk halála után apjuk 1813-ban újra megnősült.
1822. június 17-én házasodtak össze Újvidéken. Több gyermekük született, de közülük többen kisgyermekként meghaltak. Tizenöt évvel élte túl férjét.
Vegyész, csillagász és prágai professzor. Róla nevezték el a Hold túlsó oldalán egy krátert és a (8336) Šafařík kisbolygót.
Šafárik Božena nevű lányának és Josef Jireček irodalomtörténésznek a fia. Történész és szlavista, a cseh balkanisztika megalapítója.
Földműves és bányászfalu Gömör északkeleti részén. Az emberek földművelésből, házi vászonszövésből és bányászatból éltek.
Felépül a koragótikus templom, a falu legrégebbi épülete.
A falu határában kialakul Filipovo bányásztelepülés, amelyet 1362-ben Phylyphaza néven jegyeztek fel. A 15. század közepén elnéptelenedik.
A falu első írásos említése Fekethepatak néven. A csetneki Bebekek, később az Andrássyak birtoka.
Az evangélikus parókián megszületik Pavol Jozef Šafárik.
Az összeírás 54 házat és 436 lakost említ.
A falu Gömör-Kishont vármegyéhez tartozik. 1910-ben 344 lakosa van.
A falut szovjet és román csapatok szabadítják fel.
Az egykori parókiát felújítják (1978–1983), és 1986-ban megnyílik benne a P. J. Šafárik Emlékház.
Az első említés 560. és Šafárik halálának 165. évfordulója. Az emlékház felújítás alatt áll.
Šafárik szlovákul, csehül, németül és latinul írt. Művei megalapozták a tudományos szlavisztikát.
Egyetlen verseskötete, a késmárki líceum fiatal diákjának első műve.
František Palackýval közös munka a verselés szabályairól.
A szláv nyelv és irodalom története minden nyelvjárásban; Újvidéken, németül írta.
Szláv régiségek: monumentális mű a szlávok eredetéről és legkorábbi történetéről.
Szláv néprajz: a korabeli szláv világ, népeinek és nyelveinek áttekintése.
A falu a Szlovák-érchegységben fekszik. A három hely egy rövid sétával bejárható.
Az egykori evangélikus parókia, ahol Šafárik született. Az épületet 1978–1983 között újították fel, a kiállítás 1986-ban nyílt meg. Bemutatja családját, tanulmányait, pozsonyi, újvidéki és prágai éveit, kéziratait és könyveit.
Egyhajós koragótikus templom 1300–1310 körülről, homlokzati toronnyal. Klasszicista oltára a 19. század első feléből való, Krisztus megkeresztelését ábrázoló képpel. Itt prédikált Šafárik apja is.
Domb a falu fölött. A község minden évben túrát szervez a Ždiarikra, korábban P. J. Šafárik nyomában néven, utána gulyással várják a résztvevőket.
Azok a fő helyszínek, ahol Šafárik tanult, tanított és kutatott, valós távolságaik szerint.
A térkép földrajzi koordináták alapján készült. Rozsnyó és Dobsina közvetlenül Kobeliarovo mellett fekszik. Jénából hazafelé 1817-ben megállt Prágában.
Szülőfalu; iskolák Rozsnyón és Dobsinán.
Líceum és első versek.
Egyetemi tanulmányok.
Találkozás Dobrovskýval és Jungmann-nal.
Nevelő; barátság Palackýval.
Gimnáziumigazgató.
Tudományos munkásságának csúcsa.
A városok, ahol Šafárik élt és dolgozott, emléktáblákkal, utca- és iskolanevekkel őrzik emlékét. Ötletek kirándulásokhoz a nyomában.
Szülőháza, ma a P. J. Šafárik Emlékház, és a koragótikus templom, ahol apja prédikált.
Itt született Šafárik apja, itt járt latin iskolába és itt tanított. A városban középkori freskókkal díszített gótikus evangélikus templom áll.
Itt járt algimnáziumba. Ma nevét viseli a Pavol Jozef Šafárik Gimnázium és a Šafárik utca, ahol a Bányászati Múzeum található.
Az evangélikus líceumban tanult, és a mai Fő tér 24. szám alatti házban lakott. A házon 2004 óta emléktábla áll.
Itt nevelőként dolgozott, és barátságot kötött František Palackýval. Az óvárosban a Šafárik tér (Šafárikovo námestie) viseli a nevét.
A szerb ortodox gimnáziumot vezette, és 1822-ben itt nősült meg. A belvárosban utca és két szlovák egyesület viseli a nevét.
A Klementinumban működő Egyetemi Könyvtárban dolgozott, amelyet 1848-tól vezetett. Vinohradyban utca viseli a nevét, sírja az Olšany temetőben van.
Nevét viseli az 1959-ben alapított Pavol Jozef Šafárik Egyetem.
Kobeliarovo közelében több gömöri nevezetesség is található. A tippek családi kirándulássá kapcsolhatók össze.
A 14–16. századi falképek mintegy 200 m²-en Szlovákia legnagyobb együttesei közé tartoznak. Csetneken született Šafárik apja.
A szlovák népmesék nagy gyűjtőjének múzeuma. Jó megálló gyerekekkel.
Ritka, aragonitdíszítésű barlang, az UNESCO világörökség része.
Interaktív központ Gömör bányászatáról és természetéről a Šafárik utcában. Szezonban bányavasút is jár.
Kastély eredeti berendezéssel és nagy parkkal, mintegy 7 km-re Rozsnyótól.
Délelőtt Kobeliarovo (a templom és a szülőház kívülről), majd a csetneki gótikus templom, ahol Šafárik apja született. Délután az Ochtinái aragonitbarlang vagy a rozsnyói interaktív Sentinel központ.
A barlang, a templomok és a múzeumok nyitvatartása évszakonként változik. Indulás előtt ellenőrizze.
Šafárik többféleképpen írta a nevét: Safáry, Šafařík és Šafárik. Magyarul Safarik Pál Józsefként is ismert.
Kobeliarovo magyar neve Kisfeketepatak, korábban Feketepatak. 1466-ban Fekethepatak néven jegyezték fel.
Késmárki diákként saját szavai szerint csak egyetlen telet táncolt át, azt is úgy, mint egy fiatal medve.
1959 óta viseli nevét a kassai egyetem.
Apja Csetneken született, és ott tanított, mielőtt Kobeliarovóba került.
Prágai sírja fölött az eredeti homokkő szarkofág áll, ószerb felirattal.
1795. május 13-án született Kobeliarovóban (Kisfeketepatak), a Rozsnyói járásban, Kelet-Szlovákiában, az egykori evangélikus parókián. Ma itt működik a P. J. Šafárik Emlékház.
Költő, történész, nyelvész és néprajzkutató, a tudományos szlavisztika megalapítója volt. Fő művei a Szláv régiségek (1837) és a Szláv néprajz (1842). 1959 óta viseli nevét a kassai egyetem.
2026 februárjától további értesítésig teljes felújítás miatt zárva tart. Az aktuális helyzetről a kobeliarovói községi hivatal ad tájékoztatást: +421 58 795 12 43.
A falu Rozsnyótól 18 km-re északnyugatra fekszik, a Rozsnyó – Dobsina úttól kb. 6 km-re. Az emlékház koordinátái: 48.7445° N, 20.3694° E.
1861. június 26-án hunyt el Prágában. Az Olšany temetőben nyugszik (I. általános temető, 3. parcella, 1. sír), ahová földi maradványait 1900-ban szállították át Karlínból.
A faluban a koragótikus evangélikus templom és a Ždiarik-túra. A környéken a csetneki gótikus templom, Pavol Dobšinský nagyszabosi szülőháza, az Ochtinái aragonitbarlang (UNESCO), a rozsnyói Bányászati Múzeum és Sentinel központ, valamint a betléri kastély.